Written in the stars, million miles away!!! I will never change, Seasons come and go

Még is mi a baj velem?? Miért nem szeret senki?! Biztos, hogy velem van baj, biztos n rontom el.. Csakhogy ez nem könnyű bevallani még magamnak sem :((  Sokan mondták majd ha blogolok jobb lesz.. Nos nem az, szerintem sohasem lesz jobb.

"- Majd halványulni fognak a sebek. az idő mindet begyógyítja.
- Nem nem fognak. Lehet, hogy egy idő után már nem fogod annyira érezni, de az nem azért lesz mert begyógyultak. Csupán csak már megtanultál együtt éni velük"

Idéző jelbe tettem, pedig én magam írtam.. Még magamat sem vagyok képes felválalni.. Hahh, a tesóm gyakran mondja " mindenkinek elmondod milyen depressziós vagy. Majd ha igazán az leszel senki sem fog hinni neked". Iggaza van. Nem kellene ezt leírnom de az istenért ha ide sem írhatom le akkor még is hova?? Még is hol lehetek ön magam?? A való életben?? Azt hiszitek ez ilyen könnyű? Azt hiszitek igaz amit a filmekben mondanak? Hogy csak add önmagad és mindenki imádni fog? Hogy csak halgass a szívedre??
BAROMSÁG
A szívem nem mond semmit, ha önmagam vagyok az azt jelenti, hogy egy csúnya, idegesítő, kövér, buta, kibaszott magas csaj vagyok aki az egyetlen szerelmét is elbaszarintotta.. Tehát ezt kéne adnom?? És akkor most már szerettek?? Áhhh! Mint mondtam:
BAROMSÁG
Igen lehet, hogy fizikai oka is van annak hogy ilyen vagyok. De engem ez nem érdekel Engem semmi sem tesz boldoggá kivéve a zene és az írás.
Amikor írok végre magam lehetek. Ott van személyiségem, ott szeretnek ott megtörténnek velem olyanok amik a való életben soha nem fognak.  Ott végre nem az én kis szánalmas életem a téma, ott végre nem csúfolnak, nem szidnak, nem ócsárolnak. Ott végre BOLDOG vagyok.  A zene? A zene nekem olyan mintha az érzéseimet hallanám.
Legtöbbször nem számít a szöveg nem számít hogy miről szól, hogy miért csinálták csak a dallam számít.
A dallam, ami felkap és magával visz egy olyan világba ahol nincs fájdalom nincsenek rossz jegyek nincs jövő, se mult nincs semmi más csak én és a zene. Ha meghallok egy számot és az igazán tetszik akkor van, hogy el is bőgöm magamat.
Sokszor úgy érzem, hogy mindenki jobb nálam, hogy nincs értelme itt maradni. Miért is tenném?!
Mert hiányoznék valakinek?
MErt nem lenne ugyanaz a világ ez a világ??
Mert még van egy kis elintézni valóm???
A válasz: NEM.
Talán elmegyek egy szép estén, mikor senki sem számít rá. Talán itt van a vége, lehet, hogy holnap már nem ébredek föl. 
Lehet...